Főoldal megjelenítése Főoldal megjelenítése E-mail nekünk!


CIKKEK

2009
 

 

  1. II. Országos Mozgásterápiás Szakmai Nap (2009.03.07.)
  2. Kulcsár György: Egy új tudomány határán - neuropedagógia (2009.11.11.)
  3. Kulcsár Mihályné: A táplálkozás és az iskolai teljesítmény II. rész (2009.04.28.)
  4. Kulcsár Mihályné: A táplálkozás és az iskolai teljesítmény I. rész (2009.03.31.) 
  5. Kulcsár Mihályné: A számolási nehézség problémaköre (dyscalculia), megjelenési formák, tünetek (2009.01.30.)

 

 

II. ORSZÁGOS MOZGÁSTERÁPIÁS SZAKMAI NAP

BICSKE

2008. március 7.

 

A szakmai nap programja:

 

7:30 Regisztráció

9:00 Megnyitó

9:10 Kezelhetőbb gyermekek, biztonságosabb iskolák: resztoratív gyakorlatok az oktatásban.
(e.a.: Negrea Vidia, klinikai szakpszichológus, Közösségi Szolgáltatások Alapítványának igazgatója)

 

10:00 Mit csinálunk mi a "rossz" gyerekekkel a Pressley Ridge-nél? Egy hatékony rendszer a magatartás kezelésére és fejlesztésére nehezen kezelhető gyerekeknél. 
Elmélet és gyakorlat. (e.a.: Gruber Andrea, az alapítvány Közép- és Kelet-Európai Regionális Igazgatója)

 

10:50 Kávészünet

11:10 (Ki)útkeresés a magatartási problémákból
(e.a.: Kulcsár György, mozgásterápia oktató, a "(Ki)útkereső program" nevű tanfolyam kidolgozója)

 

11:50 A homeopátia alkalmazása a figyelemzavaros gyerekeknél
(e.a.: Dr. Várady Hortenzia, homeopata orvos)

 

12:40 Ebédszünet

14:10 A tanulási nehézség, a figyelemzavar és a táplálkozás összefüggései
(e.a.: Kulcsár Mihályné, neuropedagógus, fejlesztő pedagógus, a "Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére és oldására" nevű módszer kidolgozója)

14:50 Kávészünet

15:10 Szekciók: 

  1. Dr. Várady Hortenzia: A gyermekkori figyelemzavar homeopátiás megközelítése
    - Mi a homeopátia? Milyen elven működik?
    - Hogyan alkalmazható figyelemzavar kezelésére?
    - Az alkat fogalma, alkati szer keresése
    - Kulcstünetek
    - Szedési szabályok
    - Néhány jellemzően előforduló homeopátiás gyógyszerkép bemutatása
    - Egy kis segítség szülőknek... 
     
  2. Gruber Andrea: Tanítani a taníthatatlant - élménypedagógia workshop
    A Pressley Ridge Magyarország Alapítvány módszerei között az egyik legkedveltebb az 
    élménypedagógia. A szakterület Magyarországon még csak most van kialakulóban, mégis egyre
    nagyobb népszerűségnek örvend. Ezen a workshopon a részvevők saját élményeken keresztül 
    ismerkedhetnek meg az élménypedagógiával. Belekóstolhatnak a jégtörő és ismerkedési, valamint 
    problémamegoldó gyakorlatokba,és hallhatnak arról is, hogy hogyan valósítható meg 
    az élménypedagógia a gyakorlatban magyarországi intézményekben. 
     
  3. Vanyáné Kalocsai Mária (fejlesztőpedagógus): Fejlesztés az óvodában 
    - Hogy alapozhatjuk meg az iskolai tanulást az óvodai munkában, a 3-7 éves korosztály játék-centrikus igényeinek megsértése nélkül? 
    - Szemléletváltás az óvodai matematika nevelésben. 
    - Részképesség-fejlesztés az önkiszolgálás, naposság, gondozási tevékenységek során. 
     
  4. Koloszár Bernadett (gyógypedagógus): Megszüntethető-e a tanulási nehézség? 
    - Hatékony fejlesztő módszerek alkalmazása a tanulási nehézségek kezelésében. 
    - A tanulási nehézségek típusai 
    - A tanulási nehézségek hátterének kiderítése 
    - Fejlesztés tervezése 
    - Fejlesztés a gyakorlatban: a fejlesztő foglalkozás folyamata, eredménye egy eset tükrében. 
     
  5. Patói Pálma (fejlesztőpedagógus): Iskola előkészítő foglalkozások tapasztalatai 
    - EGYMI (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) sajátos formája a pécsi modell 
    - Szak-és szakmai szolgáltatások tárháza az intézményben 
    - A prevenciót szolgáló színterek 
    - Az iskola előkészítő foglalkozások szervezeti és tartalmi megoldásai 
    - Gyakorlati tapasztalat a fejlesztésről (tervezés, a foglalkozások menete, video, képek, esetek) 
    - Tapasztalatok, vélemények a küldő intézményektől, szülőktől, fenntartótól 
     
  6. Kulcsár Katalin: Miért megy nehezen a matematika a gyerekemnek, tanítványaimnak? 
    Tapasztalataim alapján (általában felsősökkel és középiskolásokkal foglalkozom) az okok 
    az alapok hiányosságaira vezethetők vissza és/vagy stressz gátolja az ismeret megszerzését, alkalmazását.
    Sok gyermeknek nem megfelelő a mennyiségfogalma, küszködnek a tízes-átlépéssel, a szorzás 
    nehezen megy, szövegértésük nem megfelelő. Otthonról hozott vagy az iskolában szerzett 
    matematikával kapcsolatos pszichés gátlások is nagymértékben nehezítik a tanulást. 
    Hogyan segítsünk nekik? 
    Erre keressük a választ. 
     
  7. Kulcsár György: Erőszak az iskolában - (Ki)útkereső program a magatartási problémák kezelésére 
    Interaktív továbbképzés ismertető. Célja nem a társadalmi jelenségek boncolgatása, hanem 
    azon lehetőségek közös keresése, melyek a pedagógus rendelkezésére állnak a probléma kezelésére. 
    A tematikai keretet a (Ki)útkereső program című 60 órás akkreditált pedagógus továbbképzés szolgáltatja. 

17:00 Zárszó, büfé, kötetlen beszélgetések

18:00 A találkozó zárása

A résztvevők száma 90 fő.


(vissza a lap tetejére)

¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯ 

 

Kulcsár György:
Egy új tudomány határán - neuropedagógia

Mi a neuropedagógia?

Mondhatnánk, hogy semmi, ilyen nincs is, hiszen a tudományegyetemen nem képeznek neuropedagógusokat, nem tartanak neuropedagógiai kurzusokat. Vajon van-e, lehet-e létjogosultsága ennek a szóösszetételnek?
Az alábbi sorokban kísérletet teszek arra, hogy megvizsgáljak néhányat azon érvek és ellenérvek közül, melyek a neuropedagógia és neuropedagógus kifejezések használata ellen és mellett felhozhatók.

Neuropedagógia a fejlesztésben

Mozgásterápiás fejlesztőként adja magát számomra a kifejezés használata. A mozgás segítségével dolgozó fejlesztő eljárások nagyrészt megegyeznek abban, hogy bizonyos idegrendszeri érési, szerveződési folyamatok létrejöttét tűzik ki célul, magukat pedig pedagógiai fejlesztőeljárásként aposztrofálják. Ebből a szemszögből vizsgálva tehát a neuropedagógia felfogható egy olyan megközelítésként, mely a tanítás-tanulás folyamatának neurológiai, idegrendszeri alapjait vizsgálja. Igyekszik megtalálni az idegrendszer szerveződése, megkésett fejlődése, illetve esetleges kimutatható sérülései és a tanulási zavarok közti összefüggést. Az összefüggés feltárásán túl megpróbál válaszokat is adni az ezek által felvetett problémákra és különböző fejlesztési javaslatokat tenni. A fejlesztésben pedig az idegrendszer érésének serkentését, jobb szerveződését tűzi ki célul és azt várja, hogy az idegrendszert célzó, mozgásos fejlesztőfeladatok hatására a tanulási képességekben álljon be pozitív irányú változás.
Kézenfekvő ellenérvként hozható fel ebben a megközelítésben a neuropszichológia, mint létező tudományág, ami a fent tárgyalt jelenségekkel foglalkozik. A neuropszichológia elsősorban a különböző idegrendszeri elváltozások egyénre gyakorolt pszichés hatásait vizsgálja. Mint ilyen sokszor magyarázó erővel bír egy-egy tanulás, vagy magatartási zavar kapcsán. Meglátásom szerint a viszonya a neuropedagógiához hasonló lehet, mint a pszichológiának a pedagógiához: alaptudományként szolgál, melynek eredményei a pedagógiai gyakorlatba beépülnek. A neuropedagógia ebből a szempontból inkább alkalmazott tudomány lehet. Ha úgy tetszik a neuropszichológia megmondja, hogy miért működik vagy működhet egy-egy fejlesztőeljárás; a neuropedagógia pedig hozzáteszi, hogy a mindennapi pedagógiai munkában mit kell tennünk a gyerekekkel, hogy jobban tanuljanak.

Neuropedagógia az oktatásban

Az oktatásban a neuropedagógia egy új szemléletmód meghonosodását jelenthetné. Sokszor tapasztalom, hogy a tanmenetek nem igazodnak megfelelően a gyeremekek fejlődési sajátosságaihoz és hogy a pedagógusok alapvető neurológiai, neuropszchiológiai ismeretek híján irreális elvárásokat támasztanak a gyerekekkel szemben. A neuropedagógia muníciót szolgáltathatna egy olyan szemlélethez, amelyben nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyerekek életkori sajátosságaira, amelyben jelentősen felértékelődnek a készségtárgyak, amelyben értelmét veszíti a kampányszerű tanulással megszerzett lexikális tudás és előtérbe kerülnek a hétköznapokban is hasznos ismeretek és kellő időt hagynak a gyerekeknek a tudásuk elmélyítésére, a hosszú távra elsajátított tartós ismeretszerzésre.
Kézenfekvő ellenérv, hogy a mai pedagógiai változások is ebbe az irányba mutatnak. Ha azonban az idegrendszer sajátosságait figyelembe véve közelítünk ehhez a kérdéskörhöz, elkerülhetjük az esetlegességeket. Pontos ismeretek birtokában olyan változtatásokat kezdeményezhetünk, melyek valóban a gyermekek érdekeit szolgálják, és nem csak a gyermek, hanem a pedagógus számára is kellemesebb, több sikerélményt nyújtó hellyé tehetik az oktatási intézményeket.

Ki a neuropedagógus?

Azt hiszem, pillanatnyilag nem lehetnek túl sokan. Olyan pedagógusok, akik munkájukban igyekeznek tekintettel lenni a gyermeki idegrendszer sajátosságaira. Ismerik az idegrendszer fejlődését, felépítését, működésének jellemzőit, és ezeket képesek kihasználni, képesek ezekre építeni mindennapos pedagógiai munkájuk során. 
Jó úton jár a neuropedagógusság felé az a tanító, aki nem próbál alsóban elvont nyelvtani szabályokat tanítani a gyerekeknek, mert tudja, hogy még csak a konkrét műveleti szakasznál járnak a fejlődésben és központi idegrendszerük szervezettsége még nem teszi lehetővé számukra, hogy ezeket igazán megérthessék. Jó úton jár az a középiskolai tanár, aki az új tananyag megtanítása és visszakérdezése után hagy legalább két hetet az emléknyomok hosszú távú emlékezeti rendszerben történő rögzítésének és csak ezután irat belőle dolgozatot. Jó úton halad az a tanító, aki ha kell intenzív testmozgással szakítja meg az írás-olvasás tanítását, mert tudja, hogy ezzel olyan neurotranszmitterek termelődést serkenti az idegrendszerben, melyek majd megkönnyítik a gyerekek számára a tanulást. És végül jó úton halad az a fejlesztőpedagógus, aki az idegrendszer szerveződését elősegítő, mozgásos fejlesztőeljárással kezdi a tanulási zavaros gyermekek fejlesztését, mert tudja, hogy enélkül nehezen érhetne el sikereket.
Úgy gondolom a neuropedagógia egy napjainkban születő tudomány, melynek első művelői már köztünk vannak, még ha nem is hívják őket neuropedagógusnak.

 

(vissza a lap tetejére)

¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯ 

Kulcsár Mihályné:
A táplálkozás és az iskolai teljesítmény

II. rész

 

Gyakorlatilag minden élelmiszer testidegen. A desztillált víz kivételével bármilyen élelmiszert juttatunk a bőr alá, néhány óra múlva gyulladásos reakciók indulnak meg, melyeknek az a feladatuk, hogy semlegesítse és eltávolítsa a szervezetből az idegen anyagot. Ahhoz, hogy az ennivalóból táplálék váljon, át kell haladnia az emésztőrendszer vegykonyháján. Az elfogyasztott fehérjéket (pl. lencse, rántott szelet) emésztőrendszerünk lebontja esszenciális aminosavakká, amiből majd felépíti a saját fehérjéit. Az elfogyasztott szénhidrátokat (pl. torta, alma) lebontja szőlőcukorrá, amit gyors energiaként használ fel a működéséhez. Az elfogyasztott zsírokat, olajakat lebontja esszenciális zsírsavakká, amelyeket tartalékenergiaként tárol a zsírszövetekben.

Hogy milyen táplálékot tudunk lebontani, hasznosítani, az jórészt a vércsoportunktól függ.* A vércsoport genetikailag programozott. Két amerikai orvos, apa és fia, James és Peter D'Adamo, fedezte fel hosszas kísérletek során, hogy az egyes emberek vércsoportja döntően befolyásolja, hogy bizonyos élelmiszereket "elbírnak-e" vagy sem. A vércsoport szerinti diéta fő tézise abban áll, hogy nem minden élelmiszer alkalmas minden vércsoportú ember számára. Dr. James D'Adamo az ötvenes években felfigyelt arra, hogy egy szanatórium betegei, akik egy egységes, "egészséges" menüt kaptak, teljesen eltérő módon reagáltak. Egy részükre nagyon kedvező hatással volt az étrend, míg másoknak inkább ártott. D'Adamo felvetette, hogy mindennek a vércsoporthoz lehet köze.

Ezért meghatározta a betegek vércsoportját, és elkezdte vizsgálni, hogy az egyes vércsoportúak hogyan reagálnak a különféle ételekre. Az eredmény megdöbbentő volt: közvetlen összefüggés volt kimutatható a vércsoport és a táplálkozás között. D'Adamo fia, Peter később további kísérletekkel ellenőrizte, rendszerezte és kiegészítette apja elméletét.

James és Peter D'Adamo tehát empírikus módon kísérletezték ki, hogy a különböző vércsoportú emberek számára milyen táplálékok hasznosíthatók. A táplálékkal speciális fehérjék jutnak a szervezetbe, melyek a véráramba jutva kicsapódhatnak. Ez a hatás bizonyos vércsoportoknak bizonyos élelmiszerekkel való találkozásakor különösen erős lehet. A véráramban apró vérrögök keletkeznek, melyek még nem jelentenek veszélyt, mert a szervezet képes őket újra feloldani. Ilyenkor azonban olyan anyagcsere melléktermékek keletkeznek, melyeket az immunrendszernek kell eltávolítania. Ez az immunrendszer állandó terhelését jelenti, mely így kapacitásának egy részét elhasználva, kedvezőtlen körülmények között már nem képes más kihívásokra megfelelően reagálni. A szervezet védtelenné válik a fertőzésekkel szemben. A rögök elzárhatják a kisebb ereket. Ez a reakció érzékenységként észlelhető. Később ez az állapot akár betegséggé is alakulhat.

Amikor elfogyasztunk egy ételt, már a szájban elkezdődik az emésztés folyamata. Ha kevés vagy nem megfelelő minőségű az emésztőnedv, nem tudja elemeire bontani a táplálékot. Elkezdi széthasítani pl. a fehérjéket, de az megmarad egy köztes állapotban. Ez már elég kicsi ahhoz, hogy a bélfalon átjusson - lyukas bél szindróma - de ahhoz túl nagy, hogy felhasználható legyen a szervezet számára. Nagy molekulaként kerül be a vérbe. Az immunrendszerünk úgy viselkedik vele, mintha kórokozó lenne. Összetapadnak a vérlemezkék és igyekeznek eltávolítani ezeket a molekulákat, elsősorban az emésztőrendszer nyálkahártyáin keresztül - a bélfalon át. Ez a nyák a bélbolyhok közé rakódik, amely így egyre kisebb és kisebb felületen tudja felszívni a táplálékot. Ráadásul a bélbolyhok összezsugorodnak. Létrejön a minőségi éhezés. Hiába eszik eleget, tökéletlen lesz a felszívódás, és megjelennek a hiánybetegségek. Az éhségérzet csak rövid időre szűnik meg, mert a szervezetünk újra jelzi a hiányt. Ilyenkor újra eszünk, melynek következményeit majd mutatja a mérleg is. Ezért az elhízás hátterében is ott áll a nem megfelelő táplálkozás.

A körmök hosszanti irányú barázdáltsága ilyen elsalakosodásra utal. Ha sokáig fennáll ez az állapot, emésztőrendszeri gyulladásokat okozhat, például vastagbélfekély, vékonybélgyulladás, krón betegség, rendszeres hasi görcsök. Ha a bélrendszer már nem tud kompenzálni, a légutak nyálkahártyáján is kiválasztódik a nyák. A nyák jó táptalaj a mikrobák számára. Gyorsan elkezdenek szaporodni, és gyulladást okoznak. Az orvosok azt mondják, hogy a torok- és a mandulagyulladás kísértőtünete lehet a hasfájás. Valójában nem a felsőlégutak gyulladása okoz emésztőrendszeri tüneteket, hanem megfordítva. Az emésztőrendszer megbetegedésének a következménye a felső légúti panasz.

Meg lehetne menteni a gyerekek manduláját, ha a vércsoportjuknak megfelelő ételeket ennének. Minden gyulladásos folyamat gyógyulását felgyorsítja az állati fehérje-mentes diéta.

Más is megterhelheti a szervezetünket, például a nehézfémek. Ha a szervezetben a nehézfém mennyisége meghaladja a kritikus szintet, az immunrendszer nem tud megszabadulni a fölösleges fehérjétől, hanem reakcióba lép a nehézfémmel - ólom, higany, kadmium, stb. Morfinszármazékokra emlékeztető molekulalánc alakul ki. A nehézfém mérgezésben szenvedők úgy viselkednek, mint a kábítószeresek. Nem kommunikálnak, dühöngnek, ha nem kapják meg, amit akarnak, erősen szoronganak, súlyos figyelemzavarral küzdenek, agresszívek lehetnek - akár autisztikus tüneteket is mutathatnak. Letámadják a hűtőszekrényt a tejért, túró rudiért. (Az autista terápiában pl. komoly szerepet kap a személyre szabott diéta.)

Az emberek jó része pedig nehezen tudja bontani az összetett cukrokat. Elfogyasztásuk jelentősen megemeli a vércukorszintet, ami túlpörgetheti, ingerlékennyé, türelmetlenné teheti az embereket, és persze a gyerekeket is. A csokoládé, a cukorka, az édes sütemények nemcsak a fogak számára jelentenek veszélyt.

A magatartási problémával küzdő gyerekek esetében ki kell kérdezni a szülőt a gyerek étkezési szokásait illetően. Ilyen esetekben a fehér kenyér, a tej, a tejtermékek, és az édességek megvonása csodát tehet. Már néhány nap után jelentős javulás mutatkozhat a gyerek magatartásában, figyelmében. Természetesen nem mindig egyszerű az étkezési szokások megváltoztatása. Azonban érdemes pénzt és energiát fektetni bele. Hiszen például a mozgásterápia hatása is gyorsabban megmutatkozik, ha személyre szabott étrenddel társul.

Az alábbiakban néhány általam is használt étrendbeli változtatást javasolok egyes problémák kapcsán: 
- Alvászavarral küzdő gyerek: ne fogyasszon fekete és zöld teát, íz fokozókat, csokoládét és fehércukrot. Homeopátiás szer: Chamomilla, Arena sativa. 
- Hiperaktív gyerek: ne fogyasszon kólát, teát, csokoládét, tejnugátot, tartósítószereket, tejet, tejtermékeket, íz fokozókat. Étrend kiegészítők: halolaj, MagneB6, C-vitamin. 
- Figyelemzavaros és hipoaktív gyerek: ne fogyasszon kakaót, csokoládét, tejnugátot, íz fokozót, fehércukrot, tejet, tejtermékeket, tartósítószereket. Étrend kiegészítők: B komplex, C-vitamin, Omega3, multivitamin. 
- Oxigén-hiányos agysérült gyerek: ne fogyasszon csokoládét, tejnugátot, íz fokozókat, tartósítószereket, tejet és tejtermékeket. Esténként keverjenek össze neki egy evőkanál oliva olajat egy tojás sárgájával vagy állati velővel és ezt adják neki.

* Christopher J. Hammond: Vércsoportdiéta testkontrollal, Magyar Könyvklub, 2001.; 
Peter J. D'Adamo - Catherine Whitney: Az ABO terv, CF-Net Kft, 1998.; 
Peter J. D'Adamo - Catherine Whitney: 4 vércsoport szerinti diéta szív- és érrendszeri betegeknek, Trivium Kiadó; 
Beatrice Wagner - Frank Liebke: Vércsoport-diéta, Alexandra Kiadó, 2000.

 

 

 (vissza a lap tetejére)

¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯ 

Kulcsár Mihályné:
A táplálkozás és az iskolai teljesítmény

I. rész

Részei vagyunk a világnak, amelyben élünk. A Föld egy élő, fejlődő organizmus, amelynek részei vagyunk. Nem tudunk belőle kilépni. Állandó kapcsolatban vagyunk a környezetünkkel. Felveszünk és leadunk különböző anyagokat. Például a légzés során oxigént veszünk fel és széndioxidot adunk le. Környezetünkre gyakorolt hatásunk az is, hogy a testünk hőmérsékletével melegítjük azt. Ezt a jelenséget metasztázisnak nevezzük. Ugyanakkor a testünk belső környezete megközelítően állandónak mondható. Szervezetünk igyekszik fenntartani ezt az állandóságot, a belső egyensúlyt. Ezt homeosztázisnak nevezzük.

A metasztázis és a homeosztázis egy libikókára hasonlít, amely egy megközelítőleg állandó érték körül folyamatosan változik. Egy dinamikus egyensúlyt tart fenn a szerveztünk, mely egyénre jellemző, azaz mindenkié más és más. Ez az egyensúly az anyaméhben állítódik be. A magzati kor 4-5. hetétől működni kezd az agyalapi mirigy és beállítja szervezetünk biokémiai státuszát. Az anyára ható stressz hatására a magzat agyalapi mirigye adrenalint és kortizolt - stresszhormonokat - választ ki. Ezek a stesszhormonok hatással lesznek a többi belső elválasztású mirigy működésére, fejlődésére.
Testünkben állandóan biokémiai folyamatok zajlanak. Ilyen biokémiai folyamat az ingerületvezetés az idegrendszerünkben. Az érzelmeink is kémiai úton keletkeznek. A biokémia szerepet játszik például a párválasztásban. Izgalmi, vagy nyugalmi állapotunk is a biokémiai státuszunktól függ.
A bevitt táplálék kémiai úton bomlik le, és kémiai úton építi fel szervezetünk a saját anyagát. A fentiekből egyenesen következik, hogy nem mindegy mivel táplálkozunk. Egészségünket, betegségünket, teljesítőképességünket, figyelmünket, közérzetünket, hangulatunkat, kapcsolataink minőségét, magatartásunkat befolyásolja a táplálékunk.

Sok téves elképzelés kering a táplálkozással kapcsolatban. Például egészen a legutóbbi évekig tartotta magát az az elképzelés, hogy egy étkezésen belül kell fogyasztani a szénhidrátokat, a fehérjéket, a zsírokat és a vitaminokat, vagyis komplettálni kell az étkezést.
A biokémiai kutatások megcáfolták ezt a hiedelmet. Vizsgálatokkal bizonyították, hogy a szénhidrátok bontásához lúgos emésztőnedvek választódnak ki az emésztőrendszerben, a fehérjék bontásához pedig savas kémhatású emésztőnedvek.
Mi történik, ha savat és lúgot vegyítünk? Só és víz keletkezik, tehát közömbösítik egymást. Egy csirkepaprikás nokedlivel nagyon ínycsiklandó fogás lehet, de megemésztése sokáig tart, nehéz étel. A csirkehús savas, a nokedli lúgos gyomornedv termelődését indítja el. Közömbösítik egymást, és ott marad az étel a gyomorban emésztetlenül 37 °C-on. Ez a hőmérséklet ideális a baktériumok szaporodásához. S mivel már a gyomorban megindul az erjedés és rothadás, így méreganyagok keletkeznek, amelyek fel is szívódnak.
Egy másik téves hiedelem, hogy "a tej erő, egészség", hogy a tejben van meg az a kalcium mennyiség, ami a gyerekek növekedéséhez szükséges, és idős korban pedig meggátolja a csontritkulást. Az USA-ban 12 évet átfogó vizsgálatot végeztek 78 000 nő körében, melynek témája a tejfogyasztás és a csontritkulás összefüggése volt. Meglepő eredményt hozott a vizsgálat: a rendszeresen tejet fogyasztó nők körében a csípőcsonttörés előfordulása kétszer gyakoribb volt, mint a tejet nem fogyasztó nők körében 
(*Szendi Gábor: Mérgező italunk a tej). (A tejre még kitérek más vonatkozásban.)
Viszont mit reggeliznek a gyerekek leggyakrabban? Kakaót kiflivel. Amikor megissza a gyermekünk a cukros kakaót és megeszi hozzá a vajas kiflit, vagy kalácsot, ugyanaz játszódik le a gyomárban, mint a paprikás csirke esetében. Mi nyugodtak vagyunk, hogy nem üres gyomorral megy iskolába a gyerekünk. Valóban nem üres a gyomra és nem is ürül ki 3-4 órán keresztül, vagy még tovább. A gyomor igyekszik megszabadulni tőle, mert rövid időn belül erjedési és rothadási folyamatok indulnak be. Ilyenkor a simaizmok erőteljesen dolgoznak, ami görcsöt, fájdalmat, esetleg émelygést okoz, mert az alsó gyomorkapu nem nyílik. A vér az emésztőrendszerbe áramlik. Az agyból is. Így a gyerek az első két órát teljes passzivitásban tölti, enyhe rosszulléttel küszködve. Lehet, hogy ebédelni sem tud, mert a kakaó még mindig nem ürült ki a gyomrából. Hogyan lehet így figyelni és teljesíteni? Hát, nem nagyon.
A kakaóban levő cukor megemeli a vércukorszintet, ami a hasnyálmirigy langerhans szigeteit serkenti erőteljesebb működésre. Ezek több inzulint juttatnak a vérbe a homeosztázis fenntartása érdekében. A hasnyálmirigy működésének csúcspontja 9-11 óra közé esik. Ekkor eltűnik a vérből a cukor. S ez a hypoglikémia figyelemzavart, magatartászavart okozhat. Nagyon gyakran elhangzik a figyelemzavarban szenvedő gyerekekkel kapcsolatban, hogy az első két órát még úgy-ahogy végigdolgozza, de a harmadik órától kezdve használhatatlan, és a magatartási problémák is felerősödnek. Lehet, hogy ezeket a gyerekeket csak meg kellene etetni és itatni ebben az időben, és máris enyhülnének a problémák.
Még egy téves hiedelem: a margarinok egészségesebbek, mint a zsír vagy a vaj. A margarin hidrogénezett növényi olajból készül, amit egyrészt emulgálószerekkel "varázsolnak" kenhető állagúvá. Másrészt a hidrogénezett növényi olaj egészségkárosító transz zsírsavakat tartalmaz. Könnyen lehet ellenőrizni a margarin minőségét. Ha melegítés hatására megolvad és szétválik vízzé és olajjá, akkor vélhetően kevés benne a transz zsírsavak aránya, fogyasztható. (Hűtés hatására nem fagy vissza margarinná.) Minél keményebb a margarin, annál magasabb lehet benne a transz zsírsavak aránya: melegítés hatására egyre lágyabbá válik, de nem válik szét vizzé és olajjá, valamint hűtésre visszaszilárdul. Például a készen vett kekszek, sütemények többnyire ilyen margarinnal készülnek, mert ezek előállítása sokkal olcsóbb.
A tartósítószerek és az íz fokozók nem közömbösek az idegrendszer működése szempontjából. Az ingerületvezetésnek van egy kémiai és egy elektromos tényezője, ezért beszélünk elektrokémiai folyamatokról. Ahhoz, hogy az inger problémátlanul eljusson a perifériákról az agykéregbe, vagy az agykéregből a perifériákra, szükség van bizonyos kémiai anyagokra a neurotranszmitterekre. Kb. 50 féle neurotranszmittert ismerünk, ezek közül a tanuláshoz nélkülözhetetlen legfontosabbak: acetilkolin, adrenalin, endorfin, dopamin, szerotonin, glutamát (a glutamin anionja), noradrenalin, melatonin.
Az idegrendszerben legnagyobb mennyiségben előforduló hírvivő anyag a glutamát. Szerepe van az emlékezési folyamatokban. Az ételízesítőkben, leves-porokban, leves-kockákban, készételekben nagy mennyiségben található a nátrium glutamát, melyet ízfokozóként jeleznek. Azt célozza, hogy az íz érzékelésért felelős receptorokat ingerelve erőteljesebben érzékeljük az ételek ízét. Hatása nem korlátozódik az íz érzékelésére, az egész idegrendszert érzékenyebbé, túlingereltté teszi.
Panaszkodunk, hogy a mai gyerekek hipraktívak, nem alszanak, és nem tudnak figyelni, elmélyülten játszani. Ha végiggondoljuk, hogy az óvodás csoport délben megeszi az ételízesítővel felturbózott ebédet, a cukros desszertet, akkor kevésbé csodálkozunk azon, hogy a gyerekek nem nagyon tudnak elaludni ebéd után. Este megkapják az egészségesnek titulált, szintetikus aromákkal és természetazonos aromával ízessé varázsolt joghurtot, és este sem tudnak időben elaludni. Nem tudják kipihenni magukat. Mindannyian tudjuk, hogy nyűgösek, figyelmetlenek, akár agresszívek lehetnek a kialvatlan emberek. Ez fokozottabban igaz a gyerekekre.
Hoztak hozzám egy 2 éves kislányt, aki csecsemő kora óta nagyon nyugtalan volt. Még soha nem aludta át az éjszakát. Az anya a teljes kimerülés határán állt. Éjszaka félóránként ébresztette a gyerek valamilyen ürüggyel. Az éjszakák sírással, hisztivel, veszekedéssel teltek. Nappal pedig dolgoznia kellett. Kikérdeztem az anyát az esték menetrendjéről, a táplálkozási szokásaikról. A kislány minden délután a TV előtt töltötte az időt. Ilyenkor az anya végezni tudta a dolgát. Vacsorára valamilyen felvágottat kapott vajas kenyérrel és citromos fekete teával, vagy joghurtot kiflivel. Nyolc óra körül kezdődött a cirkusz, amikor először került szóba a fürdés és lefekvés...
Javaslatomra drasztikusan csökkentettük a TV előtt töltött időt. Szalámis kenyér helyett főzeléket kapott vacsorára, inni pedig kamillateát kevés mézzel ízesítve. Néhány nap alatt javulni kezdett a helyzet. Lerövidült az esti cirkusz ideje és ritkábban ébredt fel az éjszaka folyamán. Hat hét múlva már nem jelentett gondot a lefekvés és megbízhatóan végigaludta az éjszakát.
Azok a joghurtok, fagylaltok, krémek, amelyek nagyon illatosak, erős színűek, intenzív ízűek: gyakorlatilag alkalmatlanok emberi fogyasztásra, a bennük levő mesterséges aromák, ízfokozók, és tartósítószerek miatt. Senkit ne tévesszen meg, hogy néhány gyümölcsdarabot kevernek bele mutatóba. Ezek a gyümölcsdarabok többnyire konzervekből származnak.
Felmerül a kérdés, hogy ha minden élelmiszer ártalmas, akkor mit adjunk enni a gyerekeinknek?!

 

 

 (vissza a lap tetejére)

¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯ 

Kulcsár Mihályné:
A számolási nehézség problémaköre (dyscalculia),
megjelenési formák, tünetek 
 

A számolási nehézség nem új keletű probléma. Mindig is voltak az iskolában olyan gyerekek, akiknek nehezebben ment a számolás, de kétségtelen, hogy az utóbbi 30-40 évben egyre növekszik a számuk. Ennek ellenére a dyscalculia, mint fogalom csak kb. 15 éve került be a köztudatba. Ennek egyik oka lehet, hogy a közvélemény valahogy bocsánatosabb bűnnek tartja, ha valaki nem tud számolni, mintha olvasni nem tud. A zsebszámológépek elterjedése pedig jócskán el is fedi a problémát. A téma magyar nyelvű szakirodalma szegényes, míg a német és angol nyelven megjelent szakirodalom gazdagabb, de ezek kevesek számára hozzáférhetőek. Továbbá sokkal kevesebb a dyscalculiára specializálódott szakember, mint pl. a dyslexiával foglakozó.

Pedagógusi pályafutásom során sok téves elképzeléssel találkoztam a dyscalculiával kapcsolatban. Gyakran dyscalculiára gondolnak, ha a kisgyermek fordítva írja a számokat, pedig ez a téri orientáció problémáját jelzi és nem a számolási nehézséget. Természetesen nehezítheti vagy lehetetlenné teheti a feladatmegoldást.

A dyscalculiának többféle megjelenési formájával találkoztam. Lényegük, hogy a gyermek valamilyen oknál fogva nem tudta megszerezni azokat a mennyiséggel kapcsolatos tapasztalatokat, amelyek a számolás tanulásának alapját képezik. Tapasztalatom szerint a számolási nehézségből csak akkor alakul ki dyscalculia, ha a környezet negatívan reagál a gyerek számolással kapcsolatos ügyetlenségére, megszégyenítik, erőszakosan próbálják tanítani vagy bántalmazzák.

A szakemberek több szempontból vizsgálják a problémát. A pedagógiai szemlélet részképesség-zavarként diagnosztizálja. A dyscalculia meghatározása Mesterházy Zsuzsa szerint: "Dyscalculiának tekintjük azokat a matematikai tanulási nehézségeket, amelyek normál intelligenciaszint mellett a matematika bármely témakörének tanulásakor rendszeresen ismétlődő eredménytelenségekben, vagy tartósan nagyon alacsony szintű teljesítményekben mutatkoznak meg." (Mesterházy Zsuzsa (szerk.): Dyscalculiáról pedagógusoknak, BGGYTF, Bp., 1999.)

Dr. Zsoldos Márta és Dr. Sarkadi Kamilla szerint a dyscalculia, a dyslexiával és a dysgrahpiával együtt a tanulási nehézség problémaköréhez tartozik: "Tanulási zavarnak tekintjük azt az - intelligenciaszint alapján elvártnál - lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit, vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív együttessel. (...) A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek."(Dr. Zsoldos Márta - Dr.Sarkadi Kamilla: Szűrőeljárás óvodáskorban a tanulási zavar lehetőségének vizsgálatára: MSSST (Meeting Street School Screening Test - MSSST), Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 1994.)

Az orvosi szakirodalom valamilyen anatómiai struktúrákhoz próbálja kötni a tüneteket: MCD POS. Organikus elváltozást feltételeznek a tünetek mögött. Ilyen elváltozás alakulhat ki génhiba (öröklődés), mechanikus sérülés (agyrázkódás, szülési sérülés: hypoxia, hypoglikémia, és acidózis) következményeként. Ezek az elváltozások a modern diagnosztikai eszközökkel kimutathatók (MRI, CT). Az ilyen gyermek ötös számkörben sem képes a mennyiség megbecsülésére. A számolási műveletet csak eszköz se

Bázis iskoláink
Szülők számára
OKTATÁSI NAPTÁR
Társoldalak
Könyvajánló
Könyvrendelés
Minősítő vizsga
Jelentkezés tanfolyamokra
Rólunk
Webáruház
Hírlevél feliratkozás

Tanulásinehézségek.hu - 2010