Iskolaérettség

Az iskolaérettség feltételei

1. Testi fejlettség:
Hat éves korára egy átlagos gyermek kb. 120-130 cm magas és 20-22 kg súlyú. Természetesen ettől felfelé és lefelé is lehetnek eltérések. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebb súlyú gyermekek fáradékonyabbak, teljesítményük hullámzóbb. A szülő testméretei befolyásolják a gyermek testtömegének alakulását, így ezt is figyelembe kell venni az iskolára való alkalmasság eldöntésénél. Fontos a jó egészségi állapot is.
Megkezdődik a fogváltás, jelezve a második alakváltás beindulását. E változás az idegrendszer érettségéről tájékoztat, az iskoláskor kezdetét jelenti. 
A cipőfűző megkötésének képessége a finommozgások fejlettségéről, a térbeli tájékozódásról, a vizuális megfigyelő-képességről tájékoztat. A cipőfűzés megkötésének tudása vagy nem tudása csak részben gyakorlás függvénye.

2. Ép érzékszervek:
Az írás, olvasás tanulásához nélkülözhetetlen a jól működő láts és hallás. Sajnos egy rutin szűrővizsgálat nem derít fel minden hiányosságot (pl.: a rejtett kancsalságot, a látótér-kiesést, a keresztezett szem- és füldominanciát, a lassúbb beszédhallást stb.)

3. Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés
A helytelen ceruzafogás nehezíti az írástanulást, visszafogja a fejlődés, a kudarcélmény a lelki feltételeket rontja. Igazi hátrányai gyakran csak a későbbi években, 4-5. osztályban mutatkoznak, amikor megnövekszik az írás mennyisége és tempója.

4. Az elemi mozgások összerendezettsége
A mellúszás, kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talpélen járás, guggoló járás, szökdelés páros lábon és fél lábon, fej emelgetés háton- és hasonfekvésben. E mozgások pontatlan, hibás kivitelezése az idegrendszer éretlenségére utal, ami megnehezíti az olvasás, írás tanulását (70%).

5. Jó egyensúlyérzék:
Az egyensúlyérzék bizonytalansága bizonyos idegrendszeri rendellenességre utal, ami maga után vonhatja a tanulási nehézséget, figyelemkoncentrációs problémát, magatartási zavart.

6. Pontos finommozgások:
A vállövnek, csuklónak, ujjaknak mozgékonyaknak, függetleneknek kell lenniük. A jól irányítható kéz előfeltétele az írástanulásnak. A beszédmozgás is finommozgás. Mivel a beszéd irányítását végző érző- és mozgatóközpontok a kéz érző- és mozgatóközpontjainak közelében vannak, segíthetik vagy gátolhatják egymás működését.

7. Keresztcsatornák:
A kéz, a láb, a fejbiccentő izmok és a mimikai izmok mozgásainak függetlennek kell lennie egymástól. Ha nem történt meg a függetlenedés, nehezített az írástanulás mert a gyermek nemcsak a kezével ír, hanem a lába, a nyelve, az egész teste követi a kéz mozgását. Az akaratlan mozgások sok energiát emésztenek fel.

8. Testséma:
Fontos, hogy a gyermek ismerje saját testét, biztonsággal tájékozódjon rajta. A világot saját magunkhoz képest tudjuk bemérni. Ha ez a pont bizonytalan, minden bizonytalanná válhat.

9. Dominanciák:
Fontos, hogy mire iskolába kerül a gyermek, kialakult kézdominanciával rendelkezzen. A dominanciák (kéz-, láb-, szem-, füldominancia) akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek.

10. A szemmozgás koordináltsága:
Az olvasás, írás megtanulását nehezíti, ha a két szem koordinálatlanul mozog, vagy nehezen fixál.

11. Jó térérzékelés:
Bizonytalan térérzékelés esetén a gyermek nyugtalan lehet, az egész személyisége bizonytalanná válhat. Indokolatlan félelmei lehetnek, ami agresszióban nyilvánulhat meg.

12. Térirányok felismerése térben és síkban:
Fontos a névutók jelentésének pontos ismerete. Ha a gyermek bizonytalan a térirányok megítélésében, nem tudja elkülöníteni a jobbot a baltól, a fentet a lenttől, akkor nem tudhatja megkülönböztetni a b-d, p-b, a-e betűket, felcserélheti a betűket, szótagokat, esetleg visszafelé olvas, tükörírással vagy jobbról balra ír.

13. Reprodukáló képesség térben és síkban:
Az olvasás, írás előfeltétele, hogy a gyermek le tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót vagy síkban alkotott mintát. Ennek hiányában képtelen lesz önállóan dolgozni.

14. Soralkotás, sorritmus folytatása:
Az írás térben és időben meghatározott rend, szabály szerint alkotott sor. A térben és időben való soralkotási képesség nélkül lehetetlen az írás, olvasás tanulása.

15. Szem-kéz koordináció:
A gyermek akkor tud a vonalközben, megfelelő szinten írni, ha a szemével úgy tudja követni a keze mozgását, hogy közben nem a kezére, hanem a leírt szövegre néz.

16. Az iránykövetés képessége:
Az íráshoz szükséges képesség. Azt jelenti, képes a gyermek keze gyors, hirtelen irányváltoztatásra.

17. Biztos alak-háttér megkülönböztetés
Fontos, hogy a gyermek ki tudja választani a számára fontos információt, el tudjon vonatkoztatni a zavaró körülményektől, meg tuja különböztetni az alakot a háttértől. Ellenkező esetben figyelmét a háttér ingerli, elvonja az olvasott szövegről, tekintete ugrál a sorok között, vagy minduntalan a képre téved.

18. Alak-, forma-, szín- és nagyságállandóság (konstanciák felismerése):
Fejletlensége esetén a gyermek nem tudja megfeleltetni a kis- és nagybetűket, nem tud nyomtatott szövegről írottra másolni, és betű-felismerései nehézségei is lehetnek.

19. Gestalt látás:
E képesség fejlettségén múlik, hogy tudja-e a gyermek a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként értelmezni.

20. Azonosság felismerése:
Ez teszi lehetővé, hogy különböző szövegkörnyezetben is felismerje a betűket, azonosítani tudja őket, illetve különféle alakjaikat meg tudja feleltetni egymással.

21. Különbözőség felismerése:
Betűfelismeréshez szükséges képesség. Egyes írott és nyomtatott betűk alakjai között nagyon kis különbségek vannak. Fejlett megkülönböztető képesség nélkül nehéz az írás, olvasás tanulása.

22. Auditív megkülönböztetés:
Az egyes hangok elkülönítésének képessége, az időtartam, a zöngés-zöngétlen hangok megkülönböztetésének képessége. A helyesíráshoz, íráshoz szükséges képesség.

23. Analizáló-szintetizáló képesség:
Azt jelenti, hogy a gyermek hangokra tudja-e bontani, illetve össze tudja-e rakni a hangokból a szót.

24. Átfordítási képesség:
Átfordítási képességnek nevezzük azt a képességünket, amikor az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk. Az a folyamat, amikor a látott, hallott, tapintott, vagy emlékképek formájában tárolt ismereteket képi formában jelenítjük meg, vagy egy jelsorral; az írással. Átfordítás az is, ha elmondjuk mit látunk, hallunk, tapintunk. A  tollbamondás után való írás nehézsége, az írásképtelenség, a rajzolási képtelenség, a szóban való felelés nehézsége e képesség fejletlenségére vezethető vissza.

25. Általános tájékozottság:
Hat éves korára a gyermeknek széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. El kell tudnia helyezni magát az időben és a társadalmi környezetben. Ismernie kell a személyi adatait, lakhelyét, az évszakok, napszakok, napok váltakozását. Általános tájékozottság hiányosságai bizonytalanságot, nyugtalanságot vonhatnak maguk után.

26. Beszédkészség:
Hat éves korára minden gyermeknek tökéletesen kell ismernie az anyanyelvét. Árnyaltan kell kifejeznie érzéseit, gondolatait. egy adott képről, vagy témáról önállóan kell mondania néhány összefüggő mondatot. A megfelelően fejlett beszéd alapozza meg az írott beszéd megtanulását.

27. Gondolkodás:
Hat éves korára a gyermeknek spontán el kell végeznie az elemi gondolkodási műveleteket (összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai műveletek, ítéletalkotás).

28. Problémamegoldó gondolkodás:
Fejletlensége megnehezíti a beilleszkedést, az írás, olvasás tanulását. A gyermek a tanulás során lépten-nyomon problémahelyzettel találkozik (Hol kezdjem az írást? Hol nyissam ki a könyvet? stb). A megfelelő problémamegoldó rutin nélkül képtelen lehet az önálló munkára.

29. Emlékezet:
Az emlékezetnek hatféle összetevőjét vizsgáljuk: vizuális emlékezet (mechanikus, késleltetett), auditív emlékezet (mechanikus szó,szám; késleltetett, hosszú távú), ritmus emlékezet.
Bármelyik emlékezetfajta elégtelen működése nehezíti a tananyag elsajátítását, felidézését, felhasználását. Hiányosságai lehetetlenné teszik az ismeretek rendszerré szerveződését. Az ismeretek rendszerré szerveződése teszi lehetővé az alkotó felhasználást.

30. Figyelem:
A jól rögzíthető, tartós figyelem elengedhetetlenül fontos az iskolába lépéshez. A nehezen rögzíthető, könnyen elterelhető, megtapadó figyelem nehezíti vagy lehetetlenné teszi az ismeretszerzést. A súlyos figyelemkoncentrációs zavarban szenvedő gyermek ismeretei rendszertelenek, esetlegesek. Ez a tünet gyakran együtt jár súlyos magatartási és beilleszkedési problémákkal.

31. Emberrajz:
Az emberrajz 10-12 éves korig összefüggést mutat az intelligencia fejlődésével. A családrajz sok mindent elmond a gyermek érzésvilágáról, a család szerkezetéről, a családban elfoglalt helyéről.

32. Szocializáció:
A társakhoz való kapcsolódás képessége nélkül a gyermek nem érezheti jól magát a közösségben, A peremhelyzet rontja presztízsét a többiek előtt, teljesítményrontó hatása van. Tartós baráti kapcsolatok híján a gyermek magányossá válik. Esetleg agresszív, bohóckodó vagy depressziós lesz.7

33. Feladattudat:
A jövendő elsősnek meg kell értenie, hogy vannak kötelességei, aminek akkor is eleget kell tennie, ha nincs kedve, fáradt, vagy szívesebben játszana. A feladattudat fejlődése 6 éves kor körül felgyorsul. Ha nem alakul ki, nehéz lesz az iskola, nyűg a tanulás.

34. Jó kudarctűrő képesség:
Fontos, hogy a gyermek szembe tudjon nézni azzal, ha valami nem sikerül rögtön. Merjen és akarjon újra és újra hozzáfogni egy feladathoz. Ne veszítse el a kedvét, ha valamit ki kell javítania.  Fontos, hogy megtanulja: hibázni szabad. A hibázás a tanulás útja.

35. Felnőttekhez való viszony:
Fontos, hogy elfogadja a felnőtteket, bizalommal forduljon hozzájuk, ha segítségre van szüksége. A szembeszegülés megnehezíti helyzetét az iskolai közösségben. A pedagógus csak azért a gyermekért tud felelősséget vállalni, amelyik betartja a szabályokat, szót fogad.